Bevallom, először picit izgultam. Egy hétig, sátrazva, fürdés nélkül, idegen környezetben. Aránylag nehezen építek ki kapcsolatokat (főleg személyesen, és ha nem vagyok rákényszerítve), így érthetően nem bíztam benne, hogy olyan jól fogom magam érezni a táborban. Szerencsére a szervezői gárda rám cáfolt. Nézzük sorban, mi is történt (az én nézőpontomból).
Tovább...
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.